HATÁRTALANUL ! program 2024
„Erdély csodái”
Pályázati azonosító: HAT-KP-1-2024-1-000770
Előkészítő órák
A kirándulás előkészítéseként megnéztük az útitervet, a meglátogatni kívánt településeket, helyszíneket. Párokat alakítottunk ki: minden tanulópár egy-egy olyan helyről készített
PPT-t, ahová a kirándulás során elutaztunk. A szempontok: elhelyezkedés, lakosság, nevezetességek, hírességek. A PPT-ket informatika órán készítették el a gyerekek, a bemutatókat osztályfőnöki órákon tartottuk meg.
Történelem órán megbeszélték a régi Magyarországhoz kapcsolódó ismereteket: a mai helyzet kialakulásának történelmi okait, a magyarság történetének főbb eseményeit, Erdély összlakosságának etnikai összetételét. Nemcsak a történelemmel, a városok nevezetességeivel ismerkedtek meg, hanem az ott élt neves emberekkel is.
Földrajz órán térképen megkeresték az egykori és jelenlegi országhatárokat, hazánk és Erdély határait. Áttekintették Erdély földrajzát: fő tájegységeit, vízrajzát, hegyeit, éghajlatát, a meglátogatandó városokat , településeket.
Az előkészítő osztályfőnöki órákon ( május 23. , május 30.) megtekintettük az elkészült
PPT-ket, a gyerekek röviden bemutatták a településeket, azok nevezetességeit.
A Barangoló digitális tartalomtárát használva részletes ismereteket szereztünk az erdélyi magyarság kultúrájáról és gasztronómiájáról.
Információt kaptak a kirándulás leendő helyszíneiről, a programokról, a ránk váró tevékenységekről.
Videókat néztünk Erdélyről, a csíksomlyói búcsúról, megismerték a gyerekek a székely himnuszt.
2025. május 20-án szülői értekezletet tartottunk igazgatónővel az utazáson résztvevő tanulók szüleinek. Ismertettük a programtervet, az utazáshoz szükséges dokumentumok beszerzésének fontosságát. Írásbeli tájékoztatót kaptak a 4 napra szükséges eszközökről, ruházatról, az indulás, érkezés időpontjáról, valamint a szülők nyilatkozatot töltöttek ki, amiben vállalták, hogy gyermekük részt vesz a Határtalanul pályázat keretében erdélyi utazáson. A hónap végén beszereztük az utazáshoz szükséges enni- és innivalókat, valamint az emlékezés helyszíneire tervezett trikolor szalaggal ellátott koszorút. Elkészítettük az autóbusz első szélvédőjére kitehető molinót iskolánk nevével és a Határtalanul logóval.
Kirándulás
A Határtalanul! pályázati program keretein belül Erdélyben járt iskolánkból 17 tanuló.
Június 2-án reggeli fél 7 körül indultunk az iskola elől. Ártándon léptük át a magyar-román határt. Első megállónk Király-hágó volt, ahol gyönyörű kilátás tárult elénk az erdélyi hegyekre, a látványból azonnal megértettük, miért is lehet ez az 582 m magas hágó Erdély kapuja.
Útközben elhaladtunk a Boncza kastély mellett, ahol beszéltünk Ady Endréről, a feleségéről, kicsit előkészítve a nyolcadikos irodalmi tananyagot. Kolozsváron felkerestük a belváros történelmi emlékeit: megtekintettük Mátyás király szobrát valamint szülőházát, a gyerekek hangosan felolvasták a ház falán található információkat. Meglátogattuk Kolozsvár jelképét, a Szent Mihály –templomot. Erdély második legnagyobb alapterületű temploma 76 méteres tornyával valóban lenyűgöző látvány. Bent a kellemes hűvösben megnéztük a gyönyörű üvegablakokat, oltárokat, az orgonát, felfedeztük a gótikus stílusjegyeket.
Este értünk Székelyszentlélekre, szálláshelyünkön a Becsali Panzióban finom vacsorával vártak bennünket. A kis faluban több helyen láttunk székelykaput , a panzióban is szépen faragott székelykapukon az Ábel trilógiából ismert Tamási Áron idézettel találkoztunk: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Vacsora után elfoglaltuk a 2, 3, 4 és 5 személyes szobáinkat. Mindegyikhez külön tartozott fürdőszoba. Sötétedésig még maradt kis idő röplabdázni, tollasozni.
Második nap reggeli után meglátogattuk a helyi Benedek Fidél Általános Iskolát, ahol a tanárnő bemutatta az iskolát és találkozhattunk a hetedikesekkel. Sok érdekes dolgot tudtunk meg a román oktatási rendszerről: náluk egyenruhában járnak a gyerekek iskolába, 50 percesek a tanítási órák, csak év végén kapnak osztályzatot, az iskolában nincs tanuló étkeztetés, valamint hogy népviseletben ballagnak. Átadtuk az ajándékokat: iskolánk logójával és fotójával ellátott könyvjelzőket, magyar könyveket és focilabdákat. Ennek örömére meg is hívták a fiúkat egy focimeccsre. Az iskola melletti betonpályán játszhattunk egy rövid meccset. Zárásként közös fotót készítettünk a renovált régi épületnél, amiben könyvtárat alakítanak majd ki.
Ezután buszra szálltunk, a következő megállónk Farkaslaka volt, ahol Tamási Áron szülőházát kerestük fel. Az emlékház vezetőjétől részletesen megismerhettük élete, pályája főbb állomásait. A berendezésből, a fotókból, leírásokból képet kaphattunk a híres íróról.
Szovátán a Medve-tó partján sétáltunk, megcsodáltuk a gyönyörű házakat, templomokat, felidéztük a tó keletkezésének legendáját, valamint a tó gyógyhatásait. A tanösvényen megismerhettük a környék növényvilágát. A parajdi sóbányát a korábbi esőzések és beomlás miatt nem tudtuk meglátogatni. Korond a Sóvidék legnevezetesebb települése, iparművészeti, idegenforgalmi központ. Korond főutcáján órákig nézelődtünk, rácsodálkoztunk a helyi kézművesek, fazekasok egyedi alkotásaira, a parajdi sótermékekre. Sok szép ajándékkal, emlékkel szálltunk fel a buszra.
Szálláshelyünk Székelyszentlélek, valamint Bogárfalva határában a 958 méter magas Gordon-tetőn található a Jézus Szíve kilátó. Délután egy kis túrára indultunk a kilátó meghódítására. Útközben találkoztunk egy hegyekben legelésző tehéncsordával, megismerkedtünk az őket terelő juhásszal és a kutyusaival is. Verőfényes napsütésben indultunk, csak pár kisebb felhő tűnt fel, de mire felértünk a kissé meredek, bár nem hosszú emelkedőn, a gyorsan mozgó felhők sötétre váltottak. A szobornál, melynek belsejében egy csigalépcső vezet a fejrészbe, ahonnan szép kilátás nyílik a tájra, még készítettünk egy fotót, de a fenti kilátásban a hirtelen feltámadó szél és a fenyegető felhők miatt már nem tudtunk gyönyörködni. A biztonságosabb kerülő úton indultunk lefelé, de olyan hirtelen, mely jellemző erre a vidékre, dörgés- villámlás kíséretében meg is érkezett egy zivatar. Mire leértünk a kb. fél órás úton, elvonultak a felhők, újra kisütött a nap, csak a gyönyörű szivárvány és sáros cipőink jelezték a hirtelen feltámadt és elvonult vihart. Már szinte majdnem szárazon és boldogan szálltunk fel buszunkra, mely innen már a szállásunkra vitt el minket. A meleg fürdő, a finom vacsora elfogyasztása után még röplabdáztunk, tollasoztunk az udvaron.
A harmadik napon reggeli után Székelyudvarhely központjában megnéztük a 2004- ben állított szoborparkot, ahol Erdély történelmének nevezetes személyeinek szobrát láttuk. A parkot Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozása alkalmából hozták létre.
Következő állomásunk a Kászoni- és a Csíki-medence közötti 878 méter magas hágó, Nyergestető volt. A Történelmi Kávéház vezetője Borbély András mutatta be a történelmi ereklyékkel teli kávéházat. Előadásában megelevenedtek az 1848-49-es szabadságharc eseményei, hősei, sok érdekességet hallottunk Gábor Áronról, megmutatta a korabeli fegyvereket, elmagyarázta, hogyan használták, a falakon történelmi festményeken köszönt vissza a múlt. A környéken élők segítik hagyományőrző munkáját, behozzák a még otthon talált régi tárgyakat. András a kopjafás temetőnél részletesen elmesélte a székelyek hősi helytállását az 1848-49-es szabadságharc utolsó napjaiban. A temetőben rácsodálkozhattunk ,hogy ez az emlékhely az erdélyi magyarok és a Magyarországon élő magyarok összetartozását is kifejezi. Az emlékműnél érdekes információkat tudhattunk meg a csata vezetőjéről Tuzson Jánosról, valamint azt is, hogy minden évben március 15-én a székelyek megemlékeznek a szabadságharc eseményeiről.
Ebéd után egy kis túrával elértünk a Dobos család kis házához, ahol Dobos Ibolya finom fánkkal és saját készítésű lekvárokkal, szörpökkel fogadott bennünket. A hegyekben is gyűjtenek áfonyát, fekete ribizlit, növényrügyeket valamint gyógynövényeket. A gyógynövényekből tinktúrákat készít, amelyeket különböző egészségügyi problémákra fogyasztanak. Később Csíkkozmáson, a portájukon is láthattuk azokat a gyümölcsfákat, bokrokat, növényeket, amelyekből a lekvárok, szörpök készülnek. Nagyon finom házi termékeket vihettünk haza.
Az utolsó napunkon, a szálláson reggeliztünk majd elindultunk Magyarország irányába. Útközben megálltunk Fehéregyházán , ahol utoljára látták Petőfi Sándort és megkoszorúztuk a költő szobrát. Segesváron megnéztük a régi vásárteret, a történelmi központot, az Óratornyot, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a környékre. Felmásztunk a diákok lépcsőjén, jól megedződhettek a diákok, ha mindennap megtették azt az utat. Marosvásárhelyen ebédeltünk , majd kicsit barangoltunk a városban. Nagyváradon a városban szétnéztünk, sétáltunk. Hazafelé még Berettyóújfalun volt egy rövid megállónk. Már jóval sötétedés után kicsit fáradtan, de sok szép élménnyel gazdagon érkeztünk meg Rákócziújfaluba az iskolához.
Értékelő óra
Hazaérkezésünk után egy közösen eltöltött órán a fotók megnézésével elevenítettük fel a tanulmányi kirándulás során látottakat: a meglátogatott történelmi emlékhelyeket, településeket, emlékházakat, emléktáblákat, múzeumokat, templomokat, természeti csodákat, az erdélyi magyarokkal való találkozásokat, beszélgetéseket. Megbeszéltük, kinek, mi volt az emlékezetes, mi tetszett, mely programok, helyszínek jelentették a legnagyobb élményeket.
Sokat tanultunk, megértettünk a határon túli magyarok életéről, történelméről, kultúrájáról, gasztronómiájáról.
A fényképekből készítettünk egy plakátot, amely a faliújságunkon emlékeztet minket az erdélyi élményekre.
Mindenkinek az volt a véleménye, hogy szívesen meglátogatná újra Erdélyt.
A közösen eltöltött napok, a megélt tapasztalatok, élmények erősítették közösségi összetartozásunk és magyarságtudatunk is.
